A Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség
A L A P S Z A B Á L Y A

Preambulum

Az 1991. január 21-én létrejött Magyar Gépgyártók Országos Egyesülete és az 1993. december 3-án alapított Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége mindezidáig rendszeres szakmai kapcsolatot tartva társ-szövetségként működött. A két Szövetség Elnöke 2001-ben írásban is rögzítette, hogy közös gépipari együttműködési fórum alakult a kölcsönös tapasztalatés információcsere biztosítása, közös szakmai rendezvények szervezése és közös állásfoglalások kialakítása céljából. A sokéves együttműködés után mindkét Szövetség elérkezettnek látta az időt, hogy egy közös szakmai szervezetbe tömörülve hatékonyabb és összehangoltabb közös munkát végezzen, és erőteljesebb érdekképviseletet valósítson meg. Az új Gépipari és Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége nyitott a gépipar egyéb ágazataiban működő szakmai szervezetek felé, szorgalmazza a minél szorosabb összefogást és együttműködést. Az együttműködés megerősítése érdekében 2007. december 12-én a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége „az egyesülés útján történő megszűnés” mellett döntött és tagjai beléptek az Energetikai Berendezésgyártók Szövetségébe.

I.
Általános rendelkezések

1. A Szövetség neve: Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség
Rövidített neve: MAGEOSZ
Az egyesület neve angolul: Hungarian National Association of Machinery and Power Engineering Industries
A Szövetség neve németül: Verband Ungarischer Machinenbau und Energetik
A Szövetség neve franciául: Association Nationale Hongroise de l’Industrie Mécanique et Énergétique
A Szövetség működési területe: Országos
A Szövetség székhelye:
1021 Budapest, Budakeszi út 51.
2. A MAGEOSZ az 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő társadalmi szerveződés, amely szakmai, gazdasági, érdekvédelmi, érdekegyeztetési és érdekképviseleti feladatokat lát el országos szinten „A MAGEOSZ tartalmi jellege és formája szerint egyesület a
“Szövetség” elnevezésbeli megjelölés.”.

II.
A Szövetség célja, feladatai és tevékenységi köre

1. A Szövetség célja, hogy összefogja és információkkal, tanácsadással segítse az általános gépipar és az energetika különböző ágazataiban működő, különböző méretű és működési formájú gyártó, tervező, és szolgáltató gazdálkodó szervezeteket annak érdekében, hogy
együttes fellépéssel biztosítsa a hazai gépipar érdekeinek határozott védelmét, megfelelő társadalmi elismertségét és nemzetközi súlyának növelését. A Szövetség tagjai gépeket, készülékeket, alkatrészeket és berendezéseket, létesítményeket gyártó, tervező, szerelő,
forgalmazó, szállító, illetve az ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó egyéb (pl. anyagvizsgálat, minőségbiztosítás, külkereskedelmi szolgáltatás) szolgáltatást nyújtó cégek.

2. A Szövetség feladatai:
2.1 A Szövetség kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt tevékenységet és fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek.
Így különösen:
– a gépipar egységes érdekeinek feltárásában és határozott képviseletében (a jogalkotásban a hatóságoknál, valamint szakmai, politikai és társadalmi szervezeteknél), – a gépiparon belül meghúzódó részérdekek harmonizálásában és képviseletében, a
keletkezett konfliktusok feloldásában, – a gépipar általános kereskedelem-politikájának összehangolásában, a piac-zavarok kiszűrésében és a versenysemlegesség elvének biztosításában, – a munkáltatói és vállalkozói érdekvédelemben,
– a hazai és nemzetközi szabványosítás kérdésében,
– a kutatási és fejlesztési tevékenységek összehangolásában,
– szakmai bemutatók, konzultációk, üzletember találkozók szervezésében,
– az ágazati szintű többoldalú érdekegyeztetésekben,
– a gépipar társadalmi megítélésének javításában, megfelelő public relation kialakításában,
a tömegkommunikációs szervezetekkel való kapcsolattartásban,
– korszerű vezetési és szakmai ismeretek elterjesztésében,
– iparvédelmi feladatok koordinálásában,
– etikai normák kidolgozásában és érvényre juttatásában,
– a regionális és szakmai kamarákkal, ill. szövetségekkel való együttműködésben,
– a gépipar tevékenységét segítő információs rendszer működtetésében,
– a gépipar műemlékvédelmében.
2.2. A MAGEOSZ a fenti célok elérése érdekében kapcsolatot tart külföldi szakmai szervezetekkel, melyekkel kölcsönösségen alapuló megállapodások keretében szervezi a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok kiépítését és nemzetközi szervezetekben és
fórumokon képviseli tagjait.
2.3. Nemzetközi kapcsolataira támaszkodva elősegíti tagjainak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban való részvételét, üzleti kapcsolataik bővülését.
2.4. A tagok gazdasági, szakmai és munkaadói (munkáltatói) érdekeinek képviselete a kormányzati szerveknél, más üzleti és gazdasági köröknél, továbbá a különböző magyarországi és külföldi szervezeteknél a tagok érdekképviselete által indokolt körben.
2.5. Felkérés esetén közreműködik a tagjai közötti vitás ügyek rendezésében, békéltető, jószolgálati feladatok ellátásában.

3. A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenysége:
3.1. A Szövetség elsődlegesen nem gazdasági-vállalkozási tevékenység kifejtésére alakult, de céljai megvalósításához gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
3.2. 2008. január 1-től TEÁOR ’08.
8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
9411 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet
9412 Szakmai érdekképviselet

III.
A Szövetség működésének tartama, és üzleti éve.

1. A Szövetséget a tagok határozatlan időre hozzák létre.
2. A Szövetség üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

IV.
A Szövetség tagsága, tagjainak jogai és kötelezettségei

1. A Szövetség rendes tagokból, támogató és tiszteletbeli tagokból tevődik össze. A tagok belépése önkéntes.
2. A Szövetség rendes tagja lehet bármely gép- és energetikai gépgyártással, vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szervezet, intézet, intézmény, egyéni vállalkozó, amely a jelen Alapszabályt elfogadja, és a tagdíj fizetését vállalja.
3. A Szövetség támogató tagja lehet: minden gép – és energetikai gépgyártással kapcsolatos tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, intézet, intézmény, amely a jelen Alapszabályt magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja.
A Szövetség támogató tagjai lehetnek olyan önálló jogi személyiségű gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szervek, amelyek csatlakozási szándékukat és együttműködési készségüket kinyilvánítják és a Szövetség tagfelvételre feljogosított szerve ezt elfogadja és a MAGEOSZ részére hasonló feltételekkel szintén támogató tagságot biztosítanak szervezetükben.
4. A támogató tag a Szövetség erkölcsi – szakmai támogatásával, tanácskozási – tanácsadási részvételével, tapasztalat és információ átadással fejti ki tevékenységét a Szövetség javára. Támogató tag a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal
nem rendelkezik és vezető tisztségre nem választható. A szakbizottságok munkájában a támogató tag tanácskozási joggal részt vehet.
5. A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az a Szövetség működésével érintett iparági szakterületeken és szakmákban magának nevet, rangot, elismerést szerző természetes személy, akit előzetes Elnökségi felkérést követően tiszteletbeli taggá választhat a Szövetség Közgyűlése. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén, Elnökségi ülésén, a Szövetség szakmai konferenciáin. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik.
6. Az új tagok – rendes, támogató, tiszteletbeli tag – felvételéről, illetve felkéréséről a Szövetség Elnöksége dönt, a csatlakozni szándékozó írásbeli felvételi kérelme, illetve az alapszabály tagfelvételre vonatkozó rendelkezései szerint. Felvételi kérelemben a
jelentkezőnek bizonyítani kell, hogy a jelen Alapszabályban előírt előfeltételek teljesülnek. A felvételi kérelem tartalmi elemeit a Szövetség Elnöksége jogosult
kidolgozni és elfogadni.

V.
A rendes tagok jogai és kötelességei

l. Valamennyi rendes tag azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, a Szövetség tisztségviselőjévé választható.
2. Valamennyi rendes tagnak jogában áll képviselője vagy annak meghatalmazottja útján
– a Szövetség tevékenységében, közgyűlésén és rendezvényein részt venni,
– megválasztása esetén a Szövetség testületeiben tisztséget viselni,
– a Közgyűlés, illetve az Elnökségi ülés összehívására, illetve azok napirendjére javaslatot
tenni,
– az Elnökséget és a Főtitkárt javaslatokkal, észrevételekkel, kezdeményezésekkel
megkeresni,
– az ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában tanácskozási joggal részt venni, a határozatok és az ajánlások meghozatalában szavazati jogát érvényesíteni,
– a Szövetség bármely szervéhez vagy tisztségviselőjéhez panasszal fordulni,
– a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni,
– a Szövetség tagságát, a Szövetség logóját ügyiratain feltüntetni,
– a Szövetség tevékenységi körébe tartozó bármely ügyről felvilágosítást kérni
3. A Szövetség rendes és támogató tagja köteles
– a Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni
– a Szövetség Alapszabályát betartani és döntéseinél a Szövetség határozatait, ajánlásait figyelembe venni,
– a Szövetség munkájának végzéséhez szükséges – üzleti titkot nem sértő – adatokat a valóságnak megfelelően és kellő időben a Szövetséggel közölni,
– gazdálkodói munkájában a Szövetség többi tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni,
– az etikai normákat betartani,
– a Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat megfizetni. A tagdíjat banki átutalással, vagy a szövetség házi pénztárába történő készpénz befizetéssel kell teljesíteni.

VI.
A tagság megszűnése

1. A tagság megszűnik a Szövetség megszűnésével;
2. A tagság megszűnik a tag, mint jogi személy megszűnésekor. E tényről a Szövetséget írásban kell értesíteni.
3. A tag a Szövetség Elnökségének címzett, de a Szövetség titkárságának megküldött postai tértivevényes ajánlott levélben megtett, vagy a titkárságon érkeztetett nyilatkozattal kiléphet. A tagsági jogviszony a kilépési nyilatkozat kézhezvételével szűnik meg.
4. Az Elnökség írásba foglalt és indokolt határozatával kizárható a Szövetségből az a tag, amely veszélyezteti a Szövetség érdekeit, vagy a Szövetség Alapszabályát súlyosan megszegi. A kizárásra irányuló döntést az Elnökség kezdeményezi és hozza meg az ilyen szabálytalanságról történő tudomásszerzését követő 60 napon belül. A tagnak a tisztességes eljáráshoz való joga nem sérülhet, ezért az Elnökség döntését megelőzően a kizárási eljárás kezdeményezéséről és a kezdeményezés okáról köteles írásban értesíteni a
tagot. A tag személyes meghallgatására határnapot kell kitűzni és biztosítani kell számára, hogy védekezését írásban is előterjeszthesse. A kizáró határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.
Az Elnökség kizáró határozata ellen a tag a határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül a Közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést a Szövetség címére kell írásban, postai úton, vagy személyesen eljárva benyújtani. A Közgyűlés köteles a fellebbezés
benyújtásától számított 30 napon belül dönteni és a döntés eredményéről a tagot írásban tájékoztatni.
5. A Szövetség szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság
azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztetheti. A per a Szövetség székhelye szerint illetékességgel rendelkező törvényszék hatáskörébe tartozik.

VII.
A Szövetség szervezetei és ügyintézése

l. A Szövetség szervei:
1.1 Közgyűlés
1.2. Elnökség
1.3 Felügyelő Bizottság /ellenőrző szerv/
1.4 Ügyintéző szervezet: Főtitkár és az általa vezetett titkárság
1.5. Szakbizottságok
1.1. Közgyűlés
1.1.1. A Szövetség ügydöntő szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlést évente legalább egyszer, illetve szükség szerint kell összehívni (rendes közgyűlés). A Közgyűlést az Elnök vagy írásban megadott Elnöki felhatalmazással a
Főtitkár – igazolható módon – hívja össze. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni az Elnökség vagy a Szövetségben képviselt szavazatok nem kevesebb, mint 25%-a + 1 szavazatot képviselő tagok – a Közgyűlés összehívása okának és céljának megjelölését
tartalmazó írásbeli – indítványára, valamint akkor, ha azt a bíróság elrendeli. Érvényes közgyűlési döntés csak olyan kérdésben hozható, amely a Közgyűlés napirendjén szerepelt.
1.1.2. A tagoknak a Közgyűlésre szóló meghívót a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével a közgyűlés időpontja előtt legalább 14 nappal ajánlott levélben kell megkapniuk. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon
belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend
kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
1.1.3. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető Elnök, egy Elnökségi tag és a jegyzőkönyv-vezető ír alá.
1.1.4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező rendes tagok 50%-a + 1 tag megjelent. Ha a rendes közgyűlés nem határozatképes, akkor a meghirdetett időponttól számított egynegyed órán belül, változatlan napirenddel új közgyűlést kell
összehívni, amely már a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés lehetőségéről a tagokat a meghívóban értesíteni kell.
1.1.5. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. Személyi kérdésekben titkos szavazással döntenek, kivéve, ha a nyílt szavazást a jelenlévők 2/3-a kéri. Szavazategyenlőség esetén
a határozathozatalt vagy meg kell ismételni, vagy a döntést elvetettnek kell tekinteni.
1.1.6. A Közgyűlésen jelen levő tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges az Alapszabály módosításához, más szövetségben tagsági jogviszony létesítésének engedélyezéséhez, a Szövetség megszüntetéséhez és tag kizárásához.
1.1.7. Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) az Alapszabály megállapítása és módosítása
b.) az éves költségvetés meghatározása, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása
c.) tagdíj mértékének Elnökségi előterjesztés alapján történő elfogadása, rendes és társult tagokra vonatkozóan
d.) Elnöki éves beszámoló elfogadása
e.) a munkaadói és szakmai érdekképviseleti tevékenység kapcsán olyan megállapodás, szerződés felvállalása, amely kötelező érvénnyel bír a tagvállalatokra nézve,
f.) Elnökség, és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása
g.) Elnökség tag kizárásával szembeni fellebbezés elbírálása
h.) döntés a szövetség átalakulásáról, más szövetséggel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása
i.) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
1.1.8. A közgyűlés levezető Elnöke a Szövetség Elnöke, illetve az Elnök megbízása alapján az Elnökség egyik tagja.
1.1.9. A közgyűlésen a tagok más tag által nem képviselhetők, a közgyűlési részvételi jog csak személyesen a tag képviseletére jogosult tisztségviselő útján gyakorolható.
1.1.10. A Szövetség Elnökének vagy Elnökségének írásban meghozott döntése alapján a Szövetség tagjai kivételesen és kisebb jelentőségű ügyekben határozhatnak Közgyűlés tartása nélkül is. A szavazásra bocsátott határozat tervezetet, vagy tervezeteket a tagok
részére a Szövetség főtitkára küldi meg a tagoknak, a döntéshez legalább 8 napos határidő biztosítása mellett. A határozattervezet írásban történő közlésének módja tértivevényes postai küldemény. A tagok szavazatukat a határozattervezeten található szavazatrész megfelelő jelölése után tértivevényes postai küldemény útján adhatják le. A közgyűlés tartása nélküli határozathozatal esetén is irányadóak a 2011. évi CLXXV tv. és a Szövetség alapszabályának a szavazati jogra, annak számítására és a határozat
elfogadásához szükséges szavazati arányra vonatkozó szabályok. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni.
A döntés eredményéről a Szövetség főtitkára írásban – postai úton, vagy e-mail-ben tájékoztatja a tagokat.
1.1.11. Az Elnök vagy Elnökség közgyűlés tartása nélküli határozathozatalra vonatkozó döntését a Szövetség legalább 10 %-át kitevő tagok, a szavazásra felhívás kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül írásban megkifogásolhatják és kérhetik a Közgyűlés összehívását. Ebben az esetben a Közgyűlést az Elnöknek az alapszabály rendelkezései szerint a szavazásra feltett kérdésben össze kell hívnia.
1.1.12. A Szövetség Elnöke vagy Elnöksége kezdeményezhet elektronikus hírközlő eszköz és/vagy informatikai rendszer közvetítésével tartott Közgyűlést, amennyiben ehhez minden olyan technikai eszköz biztosított – a tagok elektronikusan beazonosíthatóak – ami a részvételre és a Közgyűlésen elhangzottak rögzítésére és utólagos ellenőrzésére is alkalmas. Az elektronikus hírközlő eszköz és/vagy informatikai rendszer közvetítésével tartott Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Szövetség Elnöke vagy az Elnök
által a Közgyűlés levezetésére meghatalmazott személy aláírásával hitelesít. Az elektronikus hírközlő eszköz és/vagy informatikai rendszer közvetítésével megtartandó Közgyűlést a rendes Közgyűlés esetén alkalmazandó szabályok betartása
mellett kell kitűzni. A tagoknak a Közgyűlésre szóló meghívót az időpont és a napirend megjelölésével a Közgyűlés időpontja előtt legalább 14 nappal ajánlott levélben kell megkapniuk.
1.2. A Szövetség Elnöksége
1.2.1. Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve. Az Elnökség létszáma 14 fő.
1.2.2. Az Elnökség tagjai:
– az elnök,
– két alelnök és további
– elnökségi tagok.
Az Elnökség létszáma közgyűlési határozattal megváltoztatható, a minimális létszám azonban 10 főnél nem lehet kevesebb.
Az Elnökség megbízása 3 éves időtartamra szól, amely a Közgyűlés által újabb 3 évvel meghosszabbítható.
1.2.3. Az Elnökség tagjait a Szövetség Közgyűlése választja. A közgyűlés által megválasztott
Elnökségi tagok maguk választanak Elnököt és két Alelnököt soraikból. Az Alelnökök jogkörét az Elnök és az Elnökség tagjai közösen határozzák meg és fogadják el.
1.2.4. A megválasztott egyesületi tagok az Elnökségi tagi tisztséget a törvényes képviselőjük útján töltik be. A megválasztás nem a tisztségviselő személyéhez, hanem az általa képviselt tagvállalathoz kötődik. Az a körülmény, hogy az Elnökségi taggá választott tag
törvényes képviselőjének személyében változás következik be, a tag Elnökségi tagi tisztségét nem érinti; ilyenkor az Elnökségi tagi tisztséget a továbbiakban az Elnökségi tag automatikusan az új törvényes képviselője útján tölti be. Az Elnökségi tagi tisztség
csak közgyűlési választás útján tölthető be. Az Elnökségi tag megbízatása megszűnik: a.) az egyesületi tag tagsági viszonyának megszűnésével,
b.) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
c.) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, d.) visszahívással,
e.) lemondással: az Elnökségi tag a Szövetség Elnökségét írásban értesíti a lemondásáról, megbízatása a következő Közgyűlés megtartásával szűnik meg,
f.) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
g.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
h.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
1.2.5. Az Elnökség üléseinek igazolható módon történő összehívására és levezetésére az Elnök, vagy írásban megadott Elnöki felhatalmazással Alelnök, Elnökségi tag vagy a Főtitkár jogosult. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenkénti gyakorisággal
ülésezik. Kötelező az Elnökség összehívása, ha ezt legalább három Elnökségi tag írásban kéri az ok és a cél megjelölésével. Az Elnök felügyeli az Elnökség határozatainak végrehajtását és a folyamatban lévő ügyek elintézését.
1.2.6. Az Elnökség legkevesebb 7 tag jelenléte esetén határozatképes. Amennyiben ez a létszám nincs jelen, úgy egy óra múlva változatlan napirenddel új Elnökségi ülést kell összehívni, ahol az Elnökség határozatképessége nem függ a jelenlevők számától. Erre a második
Elnökségi ülés összehívása előtt utalni kell. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden Elnökségi tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt vagy meg kell ismételni, vagy a döntést
elvetettnek kell tekinteni.
1.2.7. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök ír alá és az egyik Elnökségi tag ellenjegyez. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelenlévők (név, beosztás) és a tárgysorozat feltüntetését, a határozatképességre vonatkozó megállapításokat, a határozathozatalok során leadott igen, nem szavazatok, továbbá a tartózkodások számát, valamint a sorszámozott határozatok pontos szövegét.
1.2.8. Az Elnökség határozatot hozhat elektronikus hírközlő eszköz és/vagy informatikai rendszer közvetítésével is. A határozathozatalról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Szövetség Elnöke vagy Főtitkára aláírásával hitelesít.
1.3. Felügyelő Bizottság
1.3.1. A Szövetség Alapszabálynak megfelelő, törvényes működésének, gazdálkodásának és vállalkozási tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság létszáma 3 (három) fő, a megbízás 3 évre szól, amely a Közgyűlés által újabb 3
évvel meghosszabbítható. A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület Közgyűlése által felkért Jelölő Bizottság javaslata alapján megválasztott személyek. A Felügyelő Bizottság Elnökét a Felügyelő Bizottsági tagok választják meg saját soraikból. A Felügyelő
Bizottság megállapításairól, javaslatairól a közgyűlés előtt számol be.
1.3.2. A megválasztott tagok a felügyelő bizottsági tagi tisztséget a törvényes képviselőjük útján töltik be. A megválasztás nem a tisztségviselő személyéhez, hanem az általa képviselt taghoz kötődik. Az a körülmény, hogy a Felügyelő Bizottsági taggá választott tag
törvényes képviselőjének személyében változás következik be, a tag felügyelő bizottsági tagi tisztségét nem érinti; ilyenkor a Felügyelő Bizottsági tagi tisztséget a továbbiakban a Felügyelő Bizottsági tag automatikusan az új törvényes képviselője útján tölti be.
1.3.3. Ha valamely Felügyelő Bizottsági tag tisztsége a mandátumának lejárata előtt a tisztséget viselő tag lemondása, kizárása vagy jogutód nélküli megszűnése miatt üresedik meg, úgy a Felügyelő Bizottság jelen Alapszabályban rögzített létszámának fenntartása érdekében soron kívüli – tisztújító – Közgyűlési választást kell tartani az adott Felügyelő Bizottsági tisztség betöltése érdekében.
1.3.4. A Felügyelő Bizottság üléseinek igazolható módon történő összehívására és levezetésére a Felügyelő Bizottság Elnöke jogosult. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.
1.3.5. A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai jogosultak a Szövetség könyveit és iratait megvizsgálni, az Elnökségtől, az Elnöktől, illetve a főtitkártól felvilágosítást kérni a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben és részt venni az Elnökség ülésein.
1.3.6. A Felügyelő Bizottság működésének egyéb kérdéseit a Felügyelő Bizottsági ügyrend szabályozza; az ügyrendet a Felügyelő Bizottság tagjai maguk alkotják meg és fogadják el.
1.3.7. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
– Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
– Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni
kell.
– A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
– Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
– Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
– Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
1.4. Ügyintéző szervezet
1.4.1. A Szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző szervezetet működtet, amelynek vezetője a Főtitkár. Az ügyintéző szervezet dolgozói felett a munkáltatói jogokat a Főtitkár gyakorolja.
1.4.2. A Szövetség Főtitkárát az Elnökség nevezi ki. Az állás betöltése határozatlan időre szóló munkaviszony vagy polgári jogi megbízási jogviszony alapján történhet. A Főtitkár tevékenységének részletes feltételeit a munkaszerződése vagy megbízási szerződése
rögzíti, amely szerződés megkötése során a Szövetség nevében az Elnök jár el. A Főtitkár tevékenységének folyamatos, közvetlen felügyeletét az Elnök látja el, a feladatok ellátásának minőségét, szakszerűségét, a működésének szerződésszerűségét az Elnök
igazolja.
1.5. Szakbizottságok
1.5.1. A Szövetségben szakbizottságok működnek:
A Szövetségben elnökségi határozattal szakbizottságok hozhatók létre meghatározatlan időtartamra. A szakbizottság szakmai egyeztető fórum, a saját maga által meghatározott és a Szövetség Elnöksége által elfogadott céllal, szervezeti és munkarenddel. A
Szakbizottságban a Szövetség tagjai természetes személy képviselőik útján vesznek részt és fejtik ki tevékenységüket. A Szakbizottságok munkáját a szakbizottsági Elnök szervezi és irányítja. Szakbizottsági Elnök jelöltet a Szakbizottsági tagok képviselői maguk közül választanak. A szakbizottsági Elnök jelölt személyről a Szövetség Elnöksége legközelebbi ülésén tárgyal és dönt. Az Elnökség jóváhagyja a jelöltet, vagy határidő tűzése mellett, új személy jelölésére hívja fel a Szakbizottságot. A Szakbizottság Elnöke meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt a Szövetség Elnökségi ülésein. A Szakbizottság a Szövetségben a Szövetség Elnökségének alárendelten fejti ki tevékenységét. A Szakbizottság önálló kompetenciával, képviseleti joggal, önálló pénzügyi-elszámolási jogosítvánnyal nem rendelkezik. A Szakbizottságot a Szövetség Elnöksége szüntetheti meg Elnökségi határozattal.

VIII.
A Szövetség megszűnése

l. A Szövetség megszűnhet,
1.1. Jogutódlással:
– a Közgyűlés döntése alapján egyesüléssel, vagy szétválással. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
1.2. Jogutód nélkül:
– a Közgyűlés dönt a Szövetség megszűnéséről,
– a Szövetséget a bíróság megszünteti,
– törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen a bíróság a Szövetséget megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
– a Szövetség fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és a Szövetséget a nyilvántartásból törli.
2. A Szövetség megszűnését kimondó határozat meghozatalához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. A Szövetség jogutód nélküli megszűnésekor végelszámolási eljárást kell lefolytatni.
Végelszámolónak a Szövetség Elnökét vagy az Elnökség tagját választhatja a Közgyűlés.

4. A Szövetség jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyonát a rendes tagok között osztja fel. A vagyon felosztására a rendes tagok által befizetett tagdíjak arányában kerül sor.

IX.
A Szövetség képviselete

1. A Szövetség képviseletében az Elnök, az Elnök által megbízott elnökségi tag(ok) és a Főtitkár jár el önállóan.
2. A Szövetség Elnöksége útján közvetlen kapcsolatot tart az illetékes főhatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel.

X.
A Szövetség gazdálkodása

1.. A Szövetség vagyonával a rá vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik. A Szövetség működési költségeinek fedezésére elsődlegesen a tagdíjak szolgálnak. A Szövetség a cél szerinti tevékenységéből illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó
bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
2. Az éves tagdíj mértékét az Alapszabály 1. sz. mellékletét képező tagdíj szabályzat tartalmazza.
3. A tagdíjfizetés évente két egyenlő részletben történik:
– első részlet legkésőbb március 15-ig,
– második részlet legkésőbb szeptember 15-ig fizetendő.
4. A Szövetség tartalékalapjának képzéséről szóló döntés meghozatalára a Közgyűlés, a Szövetség folyamatos működésének vagyoni pénzügyi kérdései és a lekötött pénzeszközök (kincstárjegyek, értékpapírok) vonatkozásában történő rendelkezések
megtételére pedig – az éves költségvetés és a Közgyűlés határozatainak keretei között – az Elnökség rendelkezik hatáskörrel. A fentiek körében hozott pénzügyi döntések előkészítéséért és teljesítésük feltételeinek biztosításáért a Főtitkár, végrehajtásukért az
Elnök, az ellenőrzésért pedig a Felügyelő Bizottság Elnöke felelős.

XI.
Titoktartás

A Szövetség szervei a Szövetség tagjainak üzleti, üzemi viszonyairól és adatairól szerzett értesüléseit bizalmasan és harmadik féllel szemben titoktartással kezelik.

XII.
Jogviták

A tagok közötti viták esetén, a viták rendezését csak akkor terelik jogi útra, ha az ügyben a Szövetség az érintettekkel közösen megkísérelte a megegyezés létrehozását, de az eredménytelen maradt.

Amennyiben a tagvállalatok közötti vitának az Elnök által képviselt tag a részese, úgy az egyezség létrehozásában az ügyben nem érdekelt, és a felek által elfogadott Elnökségi tag működik közre. Amennyiben a vitás ügyekben több olyan vállalat érintett, amelyek képviselője az Elnökség tagja, úgy ezen Elnökségi tagok ezen minőségükben a vitás ügy rendezésében nem működnek közre.

Záró rendelkezések
1. A Szövetség működését – céljai elérése végett – az Alapszabály aláírásával és a vezető tisztségviselők megválasztásával kezdi meg.
2. A Szövetség bejegyzésével szerzi meg a jogi személyiségét.
3. Az Alapszabályban nem szabályozott minden egyéb kérdésben:
a. Magyarország Alaptörvénye,
b. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 2011. évi CLXXV. törvény;
c. a 2013. évi V. tv., a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2017. december 08.